|
II.A Szövetség célja és feladatköre 2.§ /l/ A Szövetség konkrét célja, hogy összefogja, segítse, és hatékonyabbá tegye az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok azon tevékenységeit, amelyek az éghajlatváltozás problémájára keresnek megoldásokat. A Szövetség általános célja, hogy a napi tevékenysége révén, a programjai által, a pályázati és egyéb forrásokból finanszírozott projektek segítségével éghajlatváltozás megelőzésével és hatásainak mérséklésével összefüggő fejlesztéseket valósítson meg.
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Alapszabály Tervezet I. Általános rendelkezések l.§ a./ A Szövetség neve: Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Hivatalos rövidítése: Éghajlatvédelmi Szövetség A szövetség neve angol nyelven: Hungarian Climate Alliance b./ A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság területe c./ A Szövetség székhelye: 9024 Győr, Bartók Béla u. 7. d./ A Szövetség önálló jogi személy II.A Szövetség célja és feladatköre 2.§ /l/ A Szövetség konkrét célja, hogy összefogja, segítse, és hatékonyabbá tegye az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok azon tevékenységeit, amelyek az éghajlatváltozás problémájára keresnek megoldásokat. A Szövetség általános célja, hogy a napi tevékenysége révén, a programjai által, a pályázati és egyéb forrásokból finanszírozott projektek segítségével éghajlatváltozás megelőzésével és hatásainak mérséklésével összefüggő fejlesztéseket valósítson meg. a.) A fenti – a környezetvédelemről szóló 1995.évi LIII. törvényből következő – felismeréstől vezérelve a Szövetség kinyilvánítja, hogy a /2/ bekezdésében deklarált, - környezetvédelmi tevékenységét, - természetvédelmi tevékenységét, - terület- és településfejlesztési tevékenységét, - tudományos, kutatási tevékenységét, - nevelési és oktatási, ismeretterjesztési tevékenységét, - fogyasztóvédelmi tevékenységét, - egészségmegőrzési tevékenységét az 1997. évi CLVI. törvényben (Ksztv.) foglalt követelményeknek eleget téve közhasznú szervezetként valósítja meg. b.) A Szövetség fenti tevékenységeihez kapcsolódó közhasznú szolgáltatásokból a tagokon kívül más is részesülhet. /2/ A Szövetség a fenti általános célokat, és tevékenységeket a következő konkrét formákban valósítja meg: A szövetség munkája során irányadónak tekinti az Európai Klímaszövetség (Climate Alliance, Klimabündnis) stratégiai elveit, azokat a hazai szakmapolitikai elvek (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) alapján valósítja meg az alábbiak szerint: - a környezetvédelmi tevékenységen belül: az energiahatékonyságot, - megújuló energiaforrásokat, környezetkímélő közlekedést és fenntartható hulladékgazdálkodást célzó fejlesztések és szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/9. pont), - a természetvédelmi tevékenységen belül: természetkímélő gazdálkodással, -turisztikával, biológiai sokféleség megőrzésével összefüggő fejlesztések és szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/8. pont), - terület- és településfejlesztési tevékenységen belül: éghajlatvédelemmel összefüggő helyi és területi fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, e szempontok érvényesítése az országos és területi fejlesztési folyamtokban (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/22. pont), - tudományos, kutatási tevékenységen belül: bekapcsolódás az éghajlatváltozással összefüggő tudományos és kutatási tevékenységekbe (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/3. pont), - nevelési és oktatási, ismeretterjesztési tevékenységeken belül: intenzív éghajlatvédelmi szemléletformáló, oktató és ismeretterjesztő munka a szakmai tevékenységekhez kapcsolódóan (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/4. pont), - fogyasztóvédelmi tevékenységen belül: helyben termelt javak helyi falhasználását (helyi termék/helyi piac) célzó, a méltányos kereskedelemből (Fair Trade) származó áruk felhasználásával kapcsolatos fejlesztések és szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/16. pont), - egészségmegőrzési tevékenységen belül: az éghajlatváltozás problémáinak – hő- és hideghullámok, viharok, szélsőséges helyzetek - alkalmazkodásához kapcsolódó tevékenységek, turisztikai rendezvények szervezése (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/1. pont). A felsorolt tevékenységek végzése történhet pénzbeli támogatás, személyes közreműködés, információszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység ellátása, valamint fejlesztési feladatok ellátása által. Céljai elérése érdekében a Szövetség a/ kapcsolatot tart a szakminisztériumokkal, a területi fejlesztési intézményekkel, szakhatóságokkal, képviseli a tagság és a tagszervezetek -közösen kialakított- álláspontját, b/ szakmai segédanyagokat, lakossági ismeretterjesztő brosúrákat ill. reklám-, és marketing anyagokat ad ki és terjeszt az éghajlatvédelemmel kapcsolatosan, c/ internetes honlapot létesít és működtet a z éghajlatváltozás problémájának, az azért felelős szennyezések mérséklésének és az alkalmazkodás lehetőségeinek bemutatására, d/ kapcsolatot létesít és tart fenn hasonló tevékenységet folytató szövetségekkel, egyesületekkel és intézményekkel. 3.§ A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési, megyei és fővárosi önkormányzati képviselő választáson képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. III. A Szövetség szervezete 4.§ /l/ A Szövetséget önállóan megalakult és bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, illetve önkormányzatok hozták létre. /2/ A Szövetség nyitott szervezet, ahhoz rendes, illetve pártoló tagként a jövőben más társadalmi környezetvédő szervezet, önkormányzat, gazdasági társaság is csatlakozhat, ha a Szövetség célkitűzéseivel egyet ért és vállalja a szövetséghez tartozással járó kötelezettségeket. /3/ A Szövetség tevékenységének gazdasági vállalkozás formában való végzésére gazdálkodó szervezetet alapíthat. IV. A Szövetség tagjai 5.§ /1/ A Szövetség rendes tagja lehet az a bejegyzett belföldi és külföldi társadalmi szervezet, továbbá önkormányzat, gazdasági társaság, amely az Ügyvezető Testületnek benyújtott felvételi kérelmében írásban nyilatkozik arról, hogy a./ a Szövetség célkitűzéseivel egyetért s e célok megvalósítása érdekében szervezi és segíti tagjainak tevékenységét, b./ a Szövetség Alapszabályát ismeri, elfogadja és vállalja a tagdíj megfizetését. /2/ A tagfelvétel az Ügyvivő Testület hatáskörébe tartozik. A tagfelvételnél vizsgálni kell, hogy a kérelmező saját döntési rendszerében jogszerűen határozta-e el a csatlakozást. A tagfelvételről a soron következő küldöttgyűlést tájékoztatni kell. /3/ A tagfelvétel ügyében akkor hozható elutasító döntés, ha a jelentkező szervezet mozgalmi vagy gazdasági magatartása sérti a Szövetség tagjainak érdekeit. /4/ A tagsági jogviszony megszűnhet: a.) a tag jogutód nélküli megszűnésével, b.) a tag által írásban bejelentett kilépésével, c.) törléssel: ha a tag a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás tárgyévre vonatkozó befizetésével hat hónappal elmaradt. Ez a rendelkezést az ÜT csak akkor alkalmazhatja, ha az elmaradt tagdíj megfizetésére a tagot előzetesen írásban felszólította, és ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható /11.§ /5/ bek. a.) pont/. kizárással, a küldöttgyűlés döntése alapján /10.§ /2/ bek. g.) pont/ /5/ A tag kizárására a küldöttgyűlésnek van hatásköre, az alábbiak szerint: a.) A küldöttgyűlés – az Ügyvezető Testület javaslata alapján – kizárhatja azt a tagot, aki tevékenységével súlyosan vét a jogszabályban vagy a Szövetség alapszabályában foglalt rendelkezésekkel ellen és ezzel veszélyezteti a Szövetség célkitűzéseinek megvalósítását. 6. § /1/ A Szövetségben pártoló tag lehet minden olyan intézmény, közösség, szervezet vagy magánszemély, amely (aki) egyetért a Szövetség Alapszabályban vállalt célkitűzéseivel és vállalja a Szövetség erkölcsi vagy anyagi támogatását. /2/ Az anyagi támogatás természetbeni munkavégzés, adomány, vagy pénzügyi kötelezettségvállalás útján egyaránt történhet. A pártoló tagok a támogatás módját a Szövetséggel kötött külön írásbeli szerződés rögzítik. A pártoló tagokra tagdíj fizetési kötelezettség nem vonatkozik. A pártoló tagnak szavazati joga nincs. V. A tagok jogai és kötelezettségei 7.§ /1/ A rendes tag jogai: Részt vehet az Szövetség közgyűlésén és ott szavazati joggal rendelkezik. Bármely szövetségi választható- megválasztása esetén jogosult a tisztséget viselni. Véleményezési, javaslattételi és hozzászólási jogát a Szövetség erre hivatott fórumain gyakorolhatja. Részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, részesülhet a Szövetség által nyújtott kedvezményekben, igényelheti a Szövetség szakembereinek segítségét. A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet. /2/ A rendes tag kötelezettségei: A Szövetség szabályzatainak betartása, a Szövetségi vezető szervek határozatainak végrehajtása. A megállapított tagdíj pontos befizetése. A szövetségi vagyon megóvása. Képességeihez mérten rendszeresen dolgozni az alapszabályi célok előmozdítása érdekében, valamint a Szövetség szellemi és anyagi gyarapodásáért. /3/ A pártoló tag jogai: Részt vehet a Szövetség küldöttgyűlésén. Javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség működésével kapcsolatban. /4/ A pártoló tag kötelességei: Az alapszabály betartása. A Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. A támogatás módját a Szövetséggel kötött megállapodásban állapítják meg. VI. A tagdíj 8. § /1/ A Szövetség rendes tagja évente egy alkalommal tagdíjat köteles fizetni. Az éves tagdíj mértékét a Szövetség Küldöttgyűlése állapítja meg és a feltételek indokolt változása esetén megváltoztathatja. /2/ A tagdíj mértéke a tag mögött álló/általa képviselt magánszemélyek számától függ. Ez települési illetve megyei önkormányzat esetén az adott önkormányzat területén – a megelőző év december 31. napján – élő lakosság száma. Társadalmi szervezet esetén a társadalmi szervezet – a megelőző év december 31. napján – nyilvántartott tagjainak száma (alapítványok esetében ez 1.). Gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet – a tagdíjfizetés évét megelőző év december 31. napján – természetes és jogi személy tagjainak/részvényeseinek, és munkavállalóinak összesített száma. Az a.) – c.) esetekben a tagdíj mértéke 10,-Ft x a fentiek alapján kiszámított szorzószám, ami azonban minimum 30.000.-Ft/év, maximum 4.500.000.-Ft/év lehet. (A fenti díjak az Európai Klímaszövetség elvárásai a tagokkal szemben, mivel hazánkban sok a kisebb település, ezért kérvényeztük a minimum díj csökkentését 15 000,- Ft/év összegre, amennyiben a Európai Klímaszövetség éves közgyűlése elfogadja kérésünket 2009. április 23-án, az alapszabályban a 15.000,- Ft-os minimum tagdíjat tervezzük szerepeltetni!) /3/ A tagdíjat a Szövetség minden naptári év első negyedévében számlázza a tagok felé. Újonnan belépő tag a belépéskor az éves tagdíjat időarányosan fizeti meg. VII. A Szövetség ügyvezető szervezete 9.§ A Szövetség önkormányzati szervei: a.) Küldöttgyűlés b.) Ügyvezető Testület c.) Ellenőrző Bizottság 10.§ /1/ A Szövetség legfőbb szerve a küldöttgyűlés, melyet legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a napirendi pontok megjelölésével a tagoknak legalább 1/3-a írásban kéri, vagy ha azt az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi. /2/ A küldöttgyűlés meghívójának tartalmaznia kell annak pontos helyét, időpontját és a tárgyalni tervezett napirendi pontokat. A meghívót úgy kell postázni, hogy azt a tagok legkésőbb 8 nappal a küldöttgyűlés időpontja előtt kézhez kaphassák. 11.§. /1/ A küldöttgyűlés a rendes tagok küldötteiből áll. a.) A tagok jogaikat a képviseletre meghatalmazott küldöttek útján gyakorolják, szavazati joguk az alábbiak szerint alakul: aa./ az önkormányzatok az általunk képviselt lakosság számarányában rendelkeznek szavazati joggal. Minden megkezdett 5000 fő lakosságszám 1 szavazati jogot eredményez, de egy települési önkormányzat maximum 5, megyei jogú város és megye maximum 10 szavazatot szerezhet. ab./ a társadalmi szervezetek és gazdasági társaságok az általuk képviselt (nyilvántartott) szervezeti tagság, illetve munkavállalók számarányában rendelkeznek szavazati joggal. Minden megkezdett 1000 fő 1 szavazati jogot eredményez, de egy társadalmi szervezet illetve gazdasági társaság maximum 5 szavazatot szerezhet. ac./ az alapítványok egy szavazati joggal rendelkeznek. /2/ A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörében: a./ megállapítja és módosítja a Szövetség Alapszabályát, b./ megválasztja az Ügyvezető Testületet, annak elnökét és alelnökét, továbbá az Ellenőrző Bizottságot és annak elnökét. Dönt a fenti testületek felmentéséről. c./ határozattal jóváhagyja az Ügyvezető Testület által előterjesztett éves munkatervet és költségvetést. Határozattal dönt az Ügyvezető Testület által előterjesztett éves beszámoló és éves közhasznúsági jelentés elfogadásáról, d.) értékeli az Ellenőrző Bizottság éves beszámolóját és határozattal dönt annak elfogadásáról, e./ megállapítja a tagok által fizetendő éves tagdíjak összegét, f./ dönt a Szövetségnek más intézménnyel, szakmai- vagy érdekképviseleti szervezettel való egyesülése illetve a Szövetség feloszlásának tárgyában, g./ dönt a tag kizárása tárgyában (5.§ /5/ bek.). /4/ A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság - leadható maximális szavazatok alapján számolt - legalább 50 százaléka plusz egy küldöttje jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés 8 napon belüli időpontra újból összehívható. Az így megismételt küldöttgyűlés – az eredeti napirendi pontokban – már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a tényt és az ismételt küldöttgyűlés időpontját a küldöttgyűlés meghívójában közölni kell. /5/ A küldöttgyűlés nyilvános. Kivételt képeznek azok a személyi, fegyelmi vagy munkaügyi tárgyú döntések, amelyekkel kapcsolatban a küldöttgyűlés zárt ülésről határoz.. . /6/ A küldöttgyűlés határozatait - az alábbi kivételekkel- nyílt szavazáson, egyszerű szótöbbséggel hozza: a./ az /1/ bekezdés a./ és f./ pontjában foglaltak meghozatalához, továbbá a /5/ bekezdésben szabályozott zárt küldöttgyűlés (napirendi vita) elrendeléséhez 2/3-os (minősített) többségű határozat szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. /7/ A küldöttgyűlésen az eredetileg napirenden szereplő indítványok tárgyalhatók. A meghívóban nem szereplő napirendi pontok felvételére csak akkor kerülhet sor, ha azt a küldöttgyűlésen a teljes tagság - leadható maximális szavazatok alapján számolt- több mint felét kitevő szavazata támogatja. /8/ A küldöttgyűlést a Szövetség elnöke, vagy az ÜT által megbízott ügyvezető testületi tag vezeti le (továbbiakban a küldöttgyűlés elnöke). A küldöttgyűlés elnöke az ülés megnyitása után köteles megállapítani jelenléti ív alapján - a leadható maximális szavazatok alapján számolt- határozatképességet, aminek meglétét minden határozathozatal előtt ellenőrizni köteles. Ezután a jelen lévő küldöttek közül javaslatot tesz a küldöttgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének illetve két hitelesítőnek személyére. /9/ A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből – a döntés tartalmán, időpontján és hatályán kívül- ki kell tűnnie a hozott határozatokat szavazáson támogatók illetve ellenzők számarányának, valamint a teljesítési határidőknek és a teljesítésért felelős személynek. /10/ A jegyzőkönyv-hitelesítők a küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv valódiságát ellenőrizve azt aláírják, a hozzácsatolt jelenléti ívvel együtt. Több oldal esetén azokat aláírásukkal, vagy szignójukkal oldalanként hitelesítik. 11/ A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás. /12/ A küldöttgyűlés hozott döntéseiről „Határozatok gyűjtője” c. külön könyvet kell nyitni. Ennek – a határozatok sorszáma mellett – tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát.. A „Határozatok gyűjtője” naprakész vezetéséért az elnök a felelős. 12. § Az Ügyvezető Testület (ÜT) A küldöttgyűlés 3 évre 5 tagú Ügyvezető Testületet választ. Megválasztott ÜT tagnak a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölteket kell tekinteni. A megválasztott ÜT tagokból az lesz az Elnök, illetve alelnök, aki a küldöttgyűlés újabb szavazásán erre a legtöbb szavazatot kapta. /1/ Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlés operatív ügyintéző szerve, amely a két küldöttgyűlés közötti időszakban teljes joggal és felelősséggel szervezi a Szövetség munkáját. /2/ Az ÜT üléseit szükség szerint, de általában negyedévente tartja. Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tevékenységéről és tapasztalatairól beszámol a küldöttgyűlésnek. /3/ Az ÜT rendes üléseit – a napirend előzetes közlésével – az elnök hívja össze és a megválasztott üléselnök vezeti le. Az ÜT rendkívüli összehívását – a napirend megjelölésével – annak bármely tagja kezdeményezheti. Az Ügyvezető Testület 2/3-ának kérésére az elnök köteles az ülés 15 napon belüli összehívására. /4/ Az ÜT szakmailag fontos tárgyalások, akciók levezetésére alkalmanként szakmai ügyvivőt jelölhet ki, aki a Szövetséget külső féllel szemben jogosult képviselni /5/ Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlés határozatainak és iránymutatásainak megfelelően szervezi és irányítja a Szövetség tevékenységét. Ennek keretében: a,) dönt a tagfelvételről, a tag törléséről /5.§ /4/ bek. c.) pont/ és minden olyan ügyben, amely a 10.§ /2/ bek. alapján nem tartozik a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. b./ szervezi és összehangolja a tagok munkáját és ahhoz ajánlásokat ad, c./ a hatékonyabb és szakszerűbb fellépés érdekében, szükség esetén előzetes egyeztetés után a Szövetség nevében: szakmai állásfoglalásokat hoz nyilvánosságra, - koncepciókat dolgoz ki és javaslatokat tesz, d./ pályázatokat dolgoz ki és ad be, e./ elkészíti saját ügyrendjét, f./ irányítja a Szövetség nemzetközi munkáját, g./ kapcsolatot épít ki és tart fenn a tevékenységében érintett hatóságokkal, önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel valamint hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, h./ jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz) , Pénzügyi Szabályzatát és dönt azokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, i./ összehívja és előkészíti a Szövetség küldöttgyűlését. Ennek keretében összeállítja a küldöttgyűlés napirendjét, megtárgyalja a közgyűlési előterjesztéseket, határozati javaslatokat és elkészíti az éves közhasznúsági jelentést. j./ javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek tag kizárására, k./ szervezi a Szövetségen belüli információáramlást, l./ biztosítja a szerződésekből származó jogok és kötelezettségek teljesítését. /6/ a./ Az Ügyvezető Testület határozatképes, ha azon az elnök és a többi testületi tag legalább fele jelen van. Az Ügyvezető Testület minden tagját egy szavazat illet meg. b./ Az Ügyvezető Testület ülései nyilvánosak. Kivételt képeznek azok a személyi, fegyelmi vagy munkaügyi tárgyú döntések, amelyekkel kapcsolatban az Ügyvezető Testület zárt ülésről határoz. Az ÜT ülésére – a megtartandó napirendi pontokra figyelemmel – tanácskozási joggal más személyek is meghívhatók. Az EB elnöke az ÜT ülések állandó meghívottja. c./ Az Ügyvezető Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi, fegyelmi és munkaügyi tárgyú döntéseket, amikor titkosan szavaz. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. d./ Az Ügyvezető Testület üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyekben a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie: az egyes határozatok szavazási arányának, valamint a hozott határozat tartalmának, a teljesítési határidőknek és a teljesítésért felelős személynek. e./ Az Ügyvezető Testület döntéseiről „Határozatok gyűjtője” c. külön könyvet kell nyitni. Ennek – a határozatok sorszáma mellett – tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát. A „Határozatok gyűjtője” naprakész vezetéséért az elnök a felelős. /7/ Az Ügyvezető Testület határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 13. § Az ügyvezető elnök az operatív ügyvezető testület választott vezetője, aki a kollektív vezetés elvét betartva irányítja a testület munkáját. Így különösen: a./ összehívja, előkészíti és levezeti az ügyvezető testület üléseit, b./ a küldöttgyűlés illetve az ügyvezető testület határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit, c./ két testületi ülés között dönt a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben. Döntéseiről a következő testületi ülésen köteles beszámolni a testületnek, d./ utalványozási jogot gyakorol és munkáltatói jogokat a Szövetség alkalmazottai felett, e./ az elnököt elfoglaltsága esetén az alelnök vagy valamelyik erre kijelölt ÜT tag helyettesíti. 14. § Az ügyvezető elnökhelyettes (alelnök) a./ az Ügyvezető Testület határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit, b./ akadályoztatás esetén helyettesíti az ügyvezető elnököt, c./ az SZMSZ-ben meghatározott képviseleti, kiadmányozási és utalványozási jogokkal rendelkezik. 15. §. Az Ügyvezető Testület tagjainak hatásköre és feladata Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén képviselik a Szövetséget a hatóságok, társadalmi szervek és egyéb szervezetek előtt. Feladatuk az Alapszabály, a közgyűlés és az Ügyvezető Testület határozatainak megfelelően a vállalt illetve rájuk bízott munkával összhangban a Szövetség vezetése. Szakterületüknek illetve vállalt feladatuknak megfelelően felelősei, irányítói, vezetői és szervezői a Szövetségben folyó munkának. Önálló döntési jogkörrel ellátják az ÜT által a hatáskörükbe utalt feladatokat. Munkájukról rendszeresen tájékoztatják az Ügyvezető Testületet. 16.§ Az Ellenőrző Bizottság: A 3 tagú Ellenőrző Bizottság (EB) tagjait és elnökét a közgyűlés az Ügyvezető Testülettel egyező módon – és azzal egy időben és azonos időre- választja meg. Az Ellenőrző Bizottság jogosult a Szövetség működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség küldöttgyűlésétől, tisztségviselőitől és alkalmazottaitól. /l/ Az EB feladata a Szövetség törvényes működésének, gazdálkodásának ellenőrzése. /2/ Az EB közvetlenül a küldöttgyűlésnek van alárendelve és annak legalább évi egy alkalommal beszámolási kötelezettséggel tartozik /3/ Az Ellenőrző Bizottság: a./ meghatározza éves ellenőrzési tervét és ügyrendjét, b./ az EB az éves terv alapján belső ellenőrzést végez, amely kiterjed a Szövetség alapszabályszerű működésének, a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, valamint a tisztségviselők munkájának értékelésére. Ennek során az EB a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. c./ az Ellenőrző Bizottság elnöke – tanácskozási joggal - az ügyvezető testületi ülések állandó meghívottja. /4/ Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint ülésezik. a./ Üléseit a bizottság elnöke hívja össze, de azt bármelyik tag kezdeményezheti. Az EB határozatképességéhez a bizottsági elnök és egy tag jelenléte szükséges. b./ Az EB minden tagját egy szavazati jog illet meg. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazat-egyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. c./ A bizottság a döntést igénylő kérdésekben sorszámozott határozatokat hoz, melyek az elnök – ha további intézkedés szükséges – az Ügyvezető Testület, vagy a küldöttgyűlés elé terjeszt. d./ Sürgős beavatkozást feltételező esetekben a bizottsági elnök írásbeli jelzéssel élhet az Ügyvivő Testület felé, amely azt legközelebbi ülésén megtárgyalni köteles. /5/ Az EB köteles az Ügyvezető Testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény/mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, az ÜT döntését teszi szükségessé. Ebben a jogkörében az EB kezdeményezheti egyúttal a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását is. /6/ Az Ügyvezető Testület az EB indítványára 30 napon belül köteles ülést tartani. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Ügyvezető Testület összehívására az EB is jogosult. Ha az Ügyvezető Testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az EB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 17.§ A Szövetség vezető tisztségviselői Az Ügyvezető Testület elnöke, alelnöke és tagjai Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai /1/ A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége A Szövetség vezető tisztségviselője csak büntetetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évi - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető tisztségviselők nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk.685. § b.pont). b.) A Szövetségben nem lehet az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az, aki ba) az Ügyvezető Testület elnöke vagy tagja, bb) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, bc) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve bd) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 2/ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. 18.§ A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) Az egyes vezető tisztségviselőkre, az Ellenőrző Bizottságra, valamint a Szövetség feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Ügyvezető Testület által elfogadott SzMSz tartalmazza. VIII. Iratnyilvánosság 19.§ /1/ A szövetség szervezetszerű működésével kapcsolatos dokumentumok (így a testületi ülések jegyzőkönyvei, a szövetség által kötött szerződések és kiadott állásfoglalások) nyilvánosak. Ez alól kivételt képeznek a személyi, fegyelmi és munkaügyi tárgyú döntésekkel kapcsolatos iratok. Az iratokba a Szövetség székhelyén – a Szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. Az éves közhasznúsági jelentést – közterületen elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztéssel, a szövetség honlapján, illetve sajtóban való közléssel- mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni (1997. évi CLVI. tv .19.§ /4/ bek.) /2/ A küldöttgyűlés és az Ügyvezető Testület döntéseinek nyilvánosságát (a 18.§ /1/ bekezdésben foglalt kivételekkel) biztosítani kell. A hozott határozatokat az elnök 15 napon belül a közvetlenül érintettnek írásban megküldi. A közlésnek pontosan tartalmaznia kell a hivatkozott döntés célját, a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást (a feladathoz biztosított anyagi-technikai hátteret, a szolgáltatás módját), illetve a határidőket. Ugyancsak az elnök gondoskodik arról, hogy a vezető szervek döntései a szövetség közterületen elhelyezett hirdetőtábláján kifüggesztésre kerüljenek és megjelenjenek a szövetség honlapján is. /3/ A Szövetség a honlapján, illetve közterületen elhelyezett hirdetőtábláján keresztül nyilvánosságra hozza a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit, valamint a működéséről készült éves szakmai és pénzügyi beszámolóját. IX. A Szövetség képviselete 20.§ A Szövetség képviseletére az ügyvezető elnök jogosult. Akadályoztatása esetén az alelnök jogosult eljárni, önálló aláírási joggal. Az ÜT esetenként valamelyik ügyvivő tagját is megbízhatja képviselettel. 21.§ / A Szövetség nevében kötelezettséget – az SzMSz-ben foglalt korlátok között- az Ügyvezető Testület tagjai vállalhatnak. A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök és egy ügyvezető testületi tag aláírása szükséges. X. A Szövetség gazdálkodása 22.§ /l/ A Szövetség saját költségvetése alapján gazdálkodik a mindenkori pénzügyi és számviteli szabályok betartásával. /2/ A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak a II fejezetben foglalt célokban megfogalmazott tevékenységekre használhatja fel. A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat. /3/ A Szövetség bevételei: a./ a tagok, tagszervezetek tagdíjbefizetéseiből és támogatásaiból származó bevételek, b./ jogi és magánszemélyek és más szervezetek felajánlása, hozzájárulása, támogatása, c./ hazai és külföldi pályázatokon, illetve az állami feladatok átvállalásával elnyert összegek, d.) céltámogatásként kapott anyagi támogatások e./ a Szövetség céljainak, feladatinak megvalósítása érdekében az alapszabályszerű tevékenységet szolgáló egyéb bevételek, f./ adományok, hagyományok, kamatok. /4/ A Szövetség kiadásai: a./ a Szövetség alapszabályszerű feladatellátása keretébe tartozó kiadások, nyújtott támogatások, b./ saját szervezeti keretben ellátott fejlesztési, üzemeltetési, információszolgáltatási, reklám, marketing, internetes honlap üzemeltetési költségek, c./ központi és helyi irodák, saját vagy bérelt ingatlanok fenntartási költségei, ügyviteli, személyi és dologi kiadások , d./ fejlesztési, üzemeltetési programokkal, rendezvényekkel, akciókkal, érdekképviseleti ill. gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos kiadások, e./ tagokkal, tagszervezetekkel való kapcsolattartás költségei illetve a külföldi szervezetekhez befizetett tagdíjak, f./ a szövetség működtetésével kapcsolatos egyéb költségek.. /5/ A Szövetség tartozásaiért és egyéb kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a Szövetség tartozásaiért csak a tagdíjukkal felelnek. XI. Vegyes rendelkezések 23. § A Szövetség köteles közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 24.§ /1/ A Szövetség megszűnése esetén vagyonát – a hitelezők kielégítése után - az Alapszabályba megfogalmazott közérdekű cél szerinti felhasználásra kell rendelni. /2/ Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülési törvény, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény megfelelő rendelkezései az irányadóak. Ezt a módosított Alapszabályt a Szövetség 2009. április 28-én megtartott alakuló küldöttgyűlése az 1./2009. sz. határozatával egységes szerkezetben elfogadta. jegyzőkönyvvezető hitelesítő hitelesítő |
